Manapság a legáltalánosabb jelforrásoknak tekintjük ezek a készülékeket. A CD-k élettartama is véges - a reklámokkal szemben gyakran sokkal rövidebb az életük, mint a régi magnók, vagy lemezjátszók. Általában sokan állítják, a minőségük jobb - ez persze izlés dolga. Lényegesen egyszerűbb kezelni, nagyobb hangmennyiséget képes tárolni, és úm. modernebb. De amíg egy lemezjátszót 3-10 évente kell generálozni helyes használat mellett, egy mai gyártású CD-nél szinte biztos, hogy 1-2 éven belül sorsa - jó esetben- a szervizben folytatódik. Szerencsére a 80-90-es évek CD-i még ma is működnek. A javításuk a leállt alkatrészellátásuk miatt gyakran, sajnos kritikus.

Az MP3 és testvéreinek a feladata, hogy kicsi legyen, és szóljon. A számítástechnika melléktermékei, tehát ritkán hibásodnak meg, akkor is kapcsoló, csatlakozó, tápellátási hibák a leggyakoribbak. Ezért ezek a hibák többnyire javíthatóak, de súlyos hibáknál a javításuk aligha lehetséges vagy érdemes.