A javítás elsősorban műszeres alapon történik, a minőségi elvárások konzultációt igényelnek.

Hogyan kezeljük?

Az erősítő egy hangrendszer legbiztosabb darabja. Kezelése általában nem okoz senkinek gondot, ugyanakkor néhány gondolatot nem árt megszívlelni ezzel kapcsolatban.

A jobb minőségű erősítők kevés kezelőszervet tartalmaznak. Általában ki-bekapcsolót, egy hangerőszabályozót, és -esetleg- egy szelektort. A mindenféle hangszín, korrektor, stb. elemeket tartalmazó PP erősítők inkább a tömegtermeléshez, az átlagigények kielégítésére gyártódnak.

A kevés kezelőszerv nagy előnye, hogy kevésbbé lehet hibázni. Amire ügyelnünk kell, hogy a meghajtó (pl előerősítő) kimenete közelitőleg 0dB +-5dB körül legyen. ( 0,7V... 1,5V körül elfogadható jelnagyság) Amennyiben a jel kisebb, az erősitő teljesitményét nem tudjuk kihasználni, de ha nagyobb, az erősítő kapcsolástechnikájától függően könnyen torzítást okozhat, még ha a hangerőt levesszük is. Márpedig a torzitások (cut-off) legdurvább fajtája a túlvezérlés, amivel könnyedén hajthatunk végre roncsolásos vizsgálatot az erősítőben, és a hangsugárzóinkban. Nem is beszélve a füleinkről.

A modern konstrukciójú erősítők általában számos védelmi áramkört tartalmaznak, (kivéve a High -End, Ultimate kategóriát, amelynek a minőségét éppen az egyszerűsége adja), néhány klasszikus szabályt tartsunk be. Csöves erősítőt soha, egyetlen pillanatig se üzemeltessünk rácsatlakoztatott hangsugárzó nélkül. Félvezetős erősitőnél soha, egyetlen pillanatig sem szabad a hangszórókábeleknél zárlatnak lennie. (Természetesen ezek az esetek csak átkötéseknél, szerelgetéseknél fordul elő, használat közben nemigen fenyeget bennünket ilyen veszély.)

Az erősítők hatásfoka alacsonyabb, mint 100%. Általában, ha minőségi erősítőt használunk, a minőség, és a hatásfok fordítva aránylik egymáshoz. Egy A osztályú erősitő 40-45% hatásfokkal rendelkezik, a hálózatból felvett teljesítmény nagy része hővé alakul. Éppen ezért, a teljesítményerősítő elhelyezése olyan legyen, hogy a szabad légáramlás könnyedén tudja hűteni őt. Soha ne helyezzünk más elektronikát a PP erősitő fölé, vagy a közvetlen közelébe! Mindenféle elektronika utálja a meleget, és mindenféle hibákat, gyors öregedést, és zajokat produkálhat.

Szerencsére, akinek igénye, és lehetősége van középkategőriánál jobb minőségű erősítőt használni, általában jól tudják, hogy hogyan kell kezelni az erősítőjüket.

Milyen karbantartásokra lehet szükség?

A félvezetős erősítők -a tisztításon túlmenően- nem igényelnek karbantartást az általános használatban. Bármilyen rendellenességet észlelünk, az nagy valószínűséggel már a javítás kategóriájába esik.

Csöves erősítőknél figyelemmel kell lenni a csövek véges élettartamára. Ez régi gyártású csöveknél 3-10 ezer üzemóra lehet maximálisan, ipari-katonai kivitelüeknél meghaladhatja a 20 ezer üzemórát. Mindenképpen a gyári adatlapot kell figyelembe venni. A végcső gyengülésének biztos jelei: már kis hangerőnél is izzik a cső anódja. Nagyobb hangerőnél torzítás lép fel. Fél-egy óra elteltével torzítani kezd. Természetesen más jelei is lehetnek egy cső meghibásodásának (enyhe gázosság, meghibásodás), ami szintén javítást (csőcserét) igényelhet. Igyekezzünk párba, vagy kvadrátba válogatott csöveket alkalmazni, és az összes -hasonló funkciójú- csövet egyszerre cserélni.

Mik a gyakoribb meghibásodások?

Az alábbiakban a házilag elvégezhető ellenőrzéseket, és egyes, lehetséges okokat írjuk le.

Teljes üzemképtelenség ( ún. "se kép, se hang")

Ellenőrizzük, hogy kap-e egyáltalán áramot, be van-e kapcsolva. A hálózati csatlakozót, kábelét (és ha külön van, a tápegység csatlakozót. kábelt is) mozgassuk meg. Teljesen áramtalanítva az összes biztosítót vizsgáljuk meg, hogy nincs-e kiégve. Vigyázzunk, esetenként még a biztosítón is előfordulhat életveszélyes feszültség, a készülék áramtalanitott állapotában is, akár tíz-húsz percig, különösen csöves erősítőben!

Nincs kimenőteljesítmény

A hiba úgy jelentkezik, hogy kis hangerőn viszonylag megfelelően szól, de növelve a hangerőt, nem a teljesítmény, hanem a torzítás nő. Gyakori ok lehet a hangsugárzó hibája -különösen, ha csak az egyik oldalon jelentkezik- ezért mindenekelőtt a hangfalakat ellenőrizzük le, egy másik erősítővel, esetleg a két oldal kábelét cseréljük fel. Ha a hangsugárzók rendben vannak,nagy valószínüséggel vége a teljesítmény végfokozat(ok)nak, vagy a tápegységnek. Ha nem hangszóró hiba, akkor javításra szorul az erősítőnk.

Halk, gyenge

Amennyiben a hangerőszabályozót szokatlanul rá kell "tekerni", mégis gyenge a hang, a legtöbb esetben a bemenő jel kicsi. Ha alkalmazunk előerősítőtt, keverőt, ellenőrizzük le a beállításait. Kíséreljük meg a hangkábelt lecserélni, vagy más jelforrást rácsatlakoztatni az erősítőre. Ha a hang gyenge marad minden esetben, akkor a teljesítmény végfok javításra szorul.

Búgás, brumm

Első, hogy húzzuk ki a bemenetekről a csatlakozókat. Ha a búgás marad, a végfok szervízért kiált. Ha megszünik, jó eséllyel csak kábel, vagy csatlakozó hibánk van. Cseréljünk hangkábeleket, kísérletezzünk más jelforrásokkal. Gyakori, hogy bonyolultabb hangrendszernél többszörös földelés (földhurok) alakul ki, ami tulajdonképpen egy alacsonyfrekvenciás gerjedést jelent.

Idős készülékeknél, vagy nem megfelelő minőségű gyártótól eredő alkatrészeknél elkóhibák, csöveknél egyes csőhibák (különösen AC fűtésnél) okozhatnak még búgást, brummot.

Zaj, sistergés, kezelőszervek recsegnek, kihagynak

Ha zaj van, baj van. Ha a jelforrás jó, akkor sajnos nagy valószínüséggel a hangjel útjában található valamely alkatrész, vagy alkatrészek okozzák. Még egy egyszerű ellenállás, vagy potméter is képes jelentős zajt előállítani. (ne felejtsük el, ma már nemigen alkalmaznak a gyártók huzalpotenciómétert, a hagyományos szénrétegűek pedig közismerten csapnivalóak, zajosak. Alig jobbak az elektronikus potméterek is. A legkiválóbb hangerőszabályozó a tárcsás kapcsolóval (yaxley) kialakított fokozatos hangerőszabályozó.

A lényeg, hogy ha az erősitő jel nélkül is zajos, akkor sajnos javításra szorul. Ha csak jellel, akkor valószinűleg már zajos jelet kap.

Recsegés, időszakos zavarok

A hangkábelek ellenőrzését tegyük meg. Ha nem reagál, irány a szerviz.

Torzítás

Ellenőrizzük le, hogy nem kap-e az erősítő túl nagy jelet. Torz jellel ne adjunk rá nagy hangerőt (ami egyébként teljesen értelmetlen dolog lenne), mert a hangsugárzóink veszélybe kerülnek.

Ha a torz hang csak nagyon halk hangnál jelentkezik, akkor a hangsugárzókat is ellenőrizzük le egy másik erősítővel, mert lehet ez is hibás.

Füstöl, ég, kellemetlen szagú

Talán ehhez semmiféle kommentár nem szükséges...

Milyen esetben célszerű szervízhez fordulni?

Ha ellenőriztük a fentiek alapján amit lehet, és nem oldódott meg a probléma...